Az 1981-es Táncdalfesztiválon egy különleges előadóra is felfigyelt a közönség, egy 7 éves kislány személyében. Korábban Ullmann Mónikát még csak gyermekszínészként, a Szeleburdi család vagy az Égig érő fű című filmekből lehetett ismerni A kis "szöszi" viszont egy ismert zenészcsaládnak a sarja, édesapja Ullmann Ottó zeneszerző, aki olyan örökzöld slágereket komponált, amelyeket több nemzedék jól ismert, mint például a Ródli-Jódli, a Betty-Bessie, a Gézengúz, az Ó Magdaléna, a Lehet, hogy szép nem vagyok, a Táncolni szeretek én, a Nekem a Balaton a Riviéra, a Mennyi szép lány él itt Pesten, a Juci, Juli, Júlia, a Minden jót Mónika vagy a Beat ballada és még számosnépszerű dal, színházi zene. Nyilvánvalóan ő is édesnek találta, hogy a régi idők fesztiváljait haloványan megidéző megmérettetésén az ő kislánya is elénekelhessen egy dalocskát, amivel immár egy újabb remek oldalát mutathatja meg a közönségnek.
Ami a dal szövegét illeti tényleg bájos: a kis "hugica" megelégelve bátyja nem túl kellemes hangzású hegedűjátékát, önerőből egy picinyke skálát írt neki. A kis Mónika maximális beleéléssel adta elő, úgy, ahogy az egy gyermekszínészhez illik. Mellette a Bergendy együttesből ismert Oroszlán György kísérte hegedűn, aki egyébként az említett dal szövegírója. A dallam Oroszlán Gáboré (szintén Bergendy), és habár zeneileg nem ér túl sokat, olyan kis fülbemászóra sikeredett, hogy bizony a fesztiválon is megállta a helyét, egy színpadon a bongyorhajú Soltész Rezsővel vagy a limbókirály Fenyővel.
Ki gondolta volna, hogy 18 évvel később a kis "szösziből" egy szép napon vörös díva lesz. Színészi indíttatásai ugyan megmaradtak, de korából és érettségéből és kibontakoztatott tehetségéből kifolyólag a 90-es évek végére skálázással már csak az énektanárnál foglalkozott, viszont filmekben, színdarabokban előszeretettel csavargatta el a férfiak fejét. Miből lesz a cserebogár?
