Nem itt a blog.hu-n, hanem egyéb körökben köztudott rólam, hogy imádom a retro reklámokat, úgyhogy most (és a későbbiekben is részletekben) megosztom veletek is eme szenvedélyemet. Valaha szinte külön műsornak számítottak a ma már csak bevételi forrást jelentő reklámok, és összehasonlítva a maiakkal nem is akármilyen színvonalas minifilmeket nyomattak anno. Kezdődhet a zabálás! Mai mottóm: Egyszerű, de nagyszerű!

Na erről a bankról megvan a véleményem, amit jobb, ha nem osztok meg (nem is ide tartozik), de mégis tény, hogy ez a reklám -ami véleményem szerint nemes egyszerűségével a legjobbak közé sorolható- a szívem egyik csücske és mégis, egyben gyermekkori félelmeim egyik "tárgya". Már nem tudom, hogy a lengőajtó vagy a monoton szöveg vagy esetleg a zümmögő zene okozta, de rendszerint görcsbe szorult gyomorral a szemem sarkából néztem gyerekkoromban az emberek bankba jövés-menését. 

Nekem is volt ilyenem... :)

Hihetetlen, hogy valaha még a takarítást is így hirdették! Bárkinek, bármikor...

Ma már természetes, de az akkor hagyományos, mono hangzás idejében ezt is hirdették.

Hát egyelőre ennyi, de folyt. köv hamarosan!